3.fejezet.~A koncert.

3.fejezet.


[..]

- Anyu! - kiáltottam el magamat. - Hol van a baba kocsi? - idegeskedtem.
- A helyén! - jött a válasz.
- Fú!Fogd meg! - nyomtam Benjamint Alicia kezébe , és egyenesen a pincébe rohantam.
Hihetetlen , hogy nincsen meg az a baba kocsi , hiszen tegnap még én hoztam fel a pincéből.
Ha hamarosan nem lesz meg , le fogjuk késni azt a koncertet , az pedig nem lehet , mert akkor több esélyem nincsen Louissal találkozni , és közölni vele a dolgokat.
jé , a baba kocsi a pincében volt.
Ki az a drágalátos , aki lehozta , miután és felcihöltem?
Rendesen megmarkoltam a nehéz baba kocsit 2 oldalánál és felhurcoltam a pincéből , majd bevittem a házba.
- Ki vitte le a pincébe? - néztem igen mérgesen.
- Gondolom apádat zavarta - rántott vállat anya.
- Legközelebb , megoldható , hogy ne zavarja? - húztam fel a szemöldökömet.
- Ezt ne velem beszéld meg! - anya.
- Zoe , le fogjuk késni a koncertet! - figyelmeztetett Alicia.
- Akkor indulás - vettem ki a kezéből Benjamint , és indultam meg vele a kocsi felé.
- Te most úgy gondoltad , hogy ezt én fogom kivinni?ZOE!Hozzád beszélek! - kiabált utánam Alicia.
- Igen , pontosan úgy gondoltam ! - fordultam vissza már az udvaron.-
- Csodás ! - morgolódott Ali , és felemelte a baba kocsit , majd kihozta a kocsihoz , aztán beemelte a csomagtartóba.
- Minek kell ilyen nehéz baba kocsi? - húzta el a száját.
- Ilyen volt a boltban! - adtam meg a választ , mire Ali csak motyogott egy 'remeket' , majd beült a vezető ülésre.A hátsó ülésre helyeztem Benjamin baby hordozóját , majd biztonságosra csináltam , és beleraktam a babámat.Úgy döntöttem , hogy én is hátra ülök mellé , mert elölről nem tudom vele mit csinálni , ha sír.
- Mehetünk - adtam ki a parancsot , miután beszíjaztam magamat.
- Hoztál valami cumit a taknyosnak? - Ali.
- Nem taknyos! - vágtam rá azonnal , és csúnyán néztem Aliciára a visszapillantó tükörbe , Ő csak felnevetett , majd elindította a kocsit. - Amúgy , meg hoztam.
- Remek! - válaszolt egyszerűen , majd a gázra taposott. 100-al száguldottunk végig a fél városon.
- Ha balesetet csinálsz , és Benjaminnak valami baja lesz , felgyújtalak a házaddal együtt - fenyegettem Alit , aki megint csak nevetésben tört ki , majd komoly képpel a visszapillantó tükörbe rám nézett.
- Tudok vezetni! - E párbeszéd lezajlása után többet már nem beszéltünk , míg a koncert helyszínére nem értünk.
Ott kiszálltunk a kocsiból , Alicia kivette a csomagtartóból a baba kocsit , és szét nyitotta.
- Milyen kék - fintorgott.

- Ahj istenem , mibe akarsz még bele kötni? - forgattam meg a szemeimet.
Benjamint belehelyeztem a baba kocsiba , és kicsit betakartam.
- Nem lesz melege?
- Alicia!Kérlek!
- Jó , bocsi , hogy aggódom a gyerekedért!
- Tudod mit?Inkább menjünk - kezdtem el tolni a kocsit a tömeg felé.

[..]

- Már vagy 2 órája állok itt , és ez a sor semmit nem haladt - mocorgott idegesen Alicia.
- Dehogynem! - mutattam a jegy szedőre aki mellettünk állt , majd átadtam a jegyeket.
- Kisbabával? - húzta fel a szemöldökét  a jegy szedő.
- Óó , igen , gondoltam elhozom a fiamat az apja koncertjére - válaszoltam mosolyogva , majd betoltam a baba kocsit.
- Ugye tudod , hogy ez most tuti hülyének nézett? - érdeklődött Alicia.
- Tudom ! - vágtam rá. - Én úgy gondolom , hogy maradjunk hátul , nem igazán érdekel a koncert.
- Jó! - Alicia.

A koncert egy jó óra múlva elkezdődött.Mi végig a hátsó sorokban maradtunk.
Kiemeltem Benjamint a kocsiból és a karomba vettem , hogy ő se aludja azért végig az egész banzájt.
Csodálatos kilátás volt a színpadra ,  tökéletesen láttam mind az öt fiút.
Néha ugyan egy kéz belógott a képbe vagy egy fej , de ezt leszámítva jól láttunk.
- Óó , mikor jön már az I want? - ugrándozott mellettem Ali.
- Nem tudom! Mikor jön már a dedikálás?
- Ott is sorba kell állnunk majd egy jó órát , vagy kettőt , vagy hármat , de lehet , hogy négyet.
- Jó , tudom - forgattam meg a szememet.
- Élvezd már kicsit!Nem minden nap jutsz el egy One Direction koncertre! - biztatott Alicia.
- De , ahj igazad van ! - válaszoltam , és kicsit megigazítottam a kezemben Benjamint , mert kezdett nehéz lenni , majd a színpadra mutattam.- Nézd Benji! - kezdtem el beszélni hozzá. - Azaz apukád!
Benjamin tapsikolva örvendezett , tök édes volt.Nagyon élénk volt ebben a percben , mint valami energia bomba , mondjuk általánosságban is ilyen mozgékony és rossz.

A koncert vége felé a lábam felmondta a szolgálatot , és úgy döntöttem , hogy inkább menjünk ki a folyosóra , és keressünk egy padot , vagy valamit , mivel a baba kocsiba , vagy a földre mégsem ülhetek.

Alicia nem repesett az örömtől , hogy el kell hagynunk a koncertet , de mégis kijött velem.
Találtunk a folyosón egy kis asztalt ami körül székek voltak , oda leültünk és ott is maradtunk , míg a fiúk be nem jelentették , hogy a koncertnek vége.Ezt is csak onnan tudom , hogy minden kihallatszott a folyosóra.
Elmondták azt is , hogy hol lesz a dedikálás.
Benjamint azonnal beleraktam a baba kocsiba , és elindultunk az említett helyszín felé.Alicia csak loholt utánunk.

Mikor odaértünk a dedikálós asztal közelébe az 5 fiú már ott ült és nagyban írtak.
Egyre közelebb érek a vég célomhoz.


*Louis szemszög*

Egy újabb koncertnek lett vége a sok közül.
Szerencsére ebben a hónapban ez volt az utolsó koncert , így jöhet majd egy pár hét pihenés.
Természetesen , ezzel nem azt akarom mondani , hogy nem szeretem a koncerteket , és a rajongókat , mert ez nem így van , csak kicsit fárasztó ez a sok utazás , és ökörködés.

Nagy levegőt vettem , és aláírtam egy újabb cd-t egy aranyos lánynak.
Annyira fura az ily fajta  érzés számomra , meglátnak minket és sírni , toporzékolni , kiabálni kezdenek , de van aki halál nyugodtan mosolyog ránk és megszólalni sem bír , majd miután megkapta a dedikált cd-jét arrébb megy és zokogni kezd.

Jöttek a lányok , szépen , sorban , valaki ölelést kért , valaki pedig csak egy kéz fogást , a bátrabbak pedig puszit az arcukra.

Már vagy egy jó órája dedikáltunk , mikor egyszer csak egy lány ide állt elénk egy kisbabával.
Annyira ismerős volt nekem , mintha valahol láttam volna már .
Ahogy az arcára néztem , lecsapott rám a felismerés.
Teljes mértékben megrémültem , hiszen ez a lány az  a lány.
Az a bizonyos lány akivel egy és fél évvel ezelőtt ... uram isten , ez lehetetlen.Nagyon gyorsan kezdtem el venni a levegőt.
- Hé , haver! - fordult felém Liam - Jól vagy?
Tenyerem izzadni kezdett.
- Nem , nem vagyok jól! - vágtam rá azonnal.
- Menj ki kicsit - szált hozzám másik oldalamról Harry.
De , már sajnos késő volt a lány pont elém ért , rám mosolygott , majd felém fordította a kisbabát.
- Szia Louis! - köszönt édesen mosolyogva . - Remélem emlékszel rám ! Látom a szemedben , hogy emlékszel
! - hajolt kicsit közelebb hozzám .Zavartan lesütöttem a szememet , majd leraktam a tollat , azt hittem ebben a percben felrobbanok.
Idegeim már a csúcson voltak.Kiabáltam , ordítottam volna , ha nem egy dedikálás közepén lennénk.
- Em-emlékszem! - dadogtam zavartan. 
- Te ismered ezt a lányt? - kotyogott bele Harry a dolgokba.
- Igen , volt alkalmam közelebbről megismerni ... -motyogtam halkan.
- Úgy érted? - nyíltak tágra Harry szemei , majd a lány karjaiban lévő kisbabára nézett , akinek kék tekintete ragyogott.
Nagyon féltem , hogy ez a lány azt fogja mondani , azt a bizonyos szót ... rettegtem attól a bizonyos szótól.
- Louis , - szólalt meg ismét a lány . - Szeretném bemutatni a fiadat .

Ebben a szent pillanatban köpni nyelni nem tudtam , magam elé meredtem egy pillanatra , majd a lány arcára , aztán jobbra, és balra néztem.
Mind a 4 srác döbbenten tekintett rám.
Éreztem , hogy ez így nem megy nekem tovább , egyre gyorsabban vettem a levegőt , és hangosan ziháltam , szívem hevesen dobogott , majd egy pár pillanat múlva minden elsötétült.
Ez a zene annyira illik Louis idegeskedéséhez , szinte szemlélteti , hogy majd felrobban ^^=

Tudom , hogy gonosz vagyok , hogy itt hagyom abba , de gondoltam , fokozzuk az izgalmakat ^^
10 kommentár legyen meg legalább , mert akkor sajnos holnap nem lesz friss:// :)